Házi őrizetben két gyerekkel

Kíváncsi lennék, a címről kinek, mi jut eszébe:-) Ne gondoljatok ám semmi rosszra! Csupán arról van szó, hogy három hete remek hasmenéses-hányós vírus terjeng az oviban. A kispasikat ugyan az utóbbi újfent elkerülte, de előbbi sajnos nem, és ismeritek: ha egyszer menni kell, akkor menni kell! Így bármennyire is csalogattak a játszótér irányába minket a langyos napsugarak, nekünk ellen kellett állnunk a kísértésnek, és biza maradnunk kellett. Hát mi ez, ha nem házi őrizet?!  Viszont ha már egyszer így alakult, akkor megnyitottuk a konyha kövén a kertészetet, és közösen elültettünk jó sok cserép Luca napi búzát. No nem feltétlen a jövő évi jó termés reményében. Csak mert annyira szép üde zöld dísze a lakásnak, mikor kezd kihajtani.

Délelőtt beáztattuk a búzát. Délután meg előszedtünk mindent, amibe ültethető. Itt éppen szorgos ültetőedény takarítás folyik.

Aztán megtaláltam a kedvenc téli vasvödreimet. Egyetlen hibájuk, hogy kifolyik belőlük a víz. Vödörnél azért ez nem is olyan kis hiba! Valamit tehát kerítenünk kellett hirtelen, ráadásul házon belül, amivel kibélelhetőek.

Nem volt más választás: egy kettévágott olajos flakonnal kellett ültethető állapotba hoznunk.

Az én feladatom a föld szórása volt (azért résen vagyok), a gyerekenek a búza jutott. Elbíbelődtünk egy darabig vele. Összsesen 16 edénybe ültettünk!

És íme, a mi Luca napi búzáink! Hogy hol vannak azok a ronda kék meg fekete műanyag cserepek? Azokat nem mertem ide rakni. Inkább...

...előkerítettem egy kis fahéjat és néhány tobozt. Persze a ragasztopisztolyt sehol sem találtam, így maradt a mécses lángja helyette. Ha így jártok, inkább szánjatok rá több időt, de keressétek meg :-)

Ez lett a rondaságokból. Így már elfogadhatóak, nem?

Ráadásul a fahéjas még illatozik is!

Szerintem a gömbökkel ez is remek ajándék lesz.

Azt biztos tudja mindenki, hogy Luca székét is ezen a napon kellett elkezdeni faragni, s ha elkészült, tulajdonosa felismerhette vele a falu boszorkányait. De vajon azt tudjátok-e, hogy a táblán leírtakkal nem vicceltem. Ezen a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk.  S ha a lányok ezen a napon megzörgették a disznóól tetejét,  annyi év múlva akadt csak kérőjük, ahányat ijedtségükben a malacok röffentettek.

Hogy dolgozni nem volt szabad ezen a napon, az OK. De, ki merte volna megzörgetni az ól tetejét? És egyáltalán szoktatok ültetni Luca napi búzát?

Ha tetszettek az ötletek, és szívesen olvasnál -két gyerekkel fűszerezett- hétköznapi praktikákról, ünnepekről, utazásról, főzésről, sportról és nem utolsó sorban újrahasznosításról, akkor nyomj egy lájkot ezen az oldalon vagy a Facebookon , és hamarosan megtudhatod a következőt.