Nőnapi virágok

Nagy munkában voltunk tegnap. Készültünk a mai napra, a nőnapra. Két fociskártyás megmérettetés között papírvirágok készültek az apró szorogos kezeknek köszönhetően. Mert ugye az egy percig sem lehet kérdés, hogy már az óvodáskorú fiúgyermekek is pasiból vannak, és igenis virágot akarnak vinni az ő kiválasztottjuknak. Az viszont már csak vágás és ragasztás közben derült ki, hogy Grétin és Lucán kívül az összes többi lánynak, óvónéninek és dadusnak is. Hiába, a férfiember már csak ilyen, nagy a szíve:-)

Nőnapi virágok képekben, az én soha el nem fáradó, imádnivaló nagykisfiaim nevében mindekinek, akiknek ők csak adni és küldeni szeretnék:

megrajzolta-megrajzoltuk

kivágtuk

kisebbre vágtuk, úgy is kivágtuk

kente-tolta-ragasztotta

nyomta-nyomta-illesztette

 

a színeket gondosan összeválogatták

rányomta és hajtogatta

végül elkészültek!

színesek és vidámak

...és reggel elrobogtak a csokraikkal az óvodába:-)

Talán most azt gondoljátok, lehetne ezeknél a virágoknál sokkal szebbet is készíteni... és én nem is ellenkezem. Viszont a gondolatnál, hogy eszükbe jutott megtenni, nem hiszem hogy akad szebb. S nekem ezekben az apró dolgokban rejlik az anyaság öröme. Abban, hogy valamit átadtam, s ezt a valamit ők már befogadták, sajátjukként kezelik. S bár megfogalmazni még nem tudják, de tenni már igen: örömmel szereznek örömet másoknak! Remélem, ez is jó útravaló lesz egyszer majd a tarisznyájukba.

Ha tetszettek az ötletek, és szívesen olvasnál -két gyerekkel fűszerezett- hétköznapi praktikákról, ünnepekről, utazásról, főzésről, sportról és nem utolsó sorban újrahasznosításról, akkor nyomj egy lájkot ezen az oldalon vagy a Facebookon , és hamarosan megtudhatod a következőt.